Kemenes – Takács, Lipcsei, Balog - Szalai, Rósa, Budovinszky, Tőzsér, Borbély - Jovánczai, Laczkó összeállítású csapatunk olyan helyzetkihasználással kezdte a találkozót, amelyre hosszú hónapok óta nem volt példa. Előbb Balog (2. p.), majd két perccel később Jovánczai talált

FTC-Felcsút

Olvasd el a tudósítást is!

be Molnár kapujába. Érdekesség, hogy a hátralévő 86 percben Kemenesnek sokkal több dolga volt, mint a vendégkapusnak, ám gólt csak egyet tudott rúgni a Felcsút: a 12. percben Kovacsics lőtt fordulásból a jobb alsó sarokba.
A rendkívül megilletődötten kezdő vendégek - a szokásokkal ellentétben - a folytatásban sem álltak be védekezni, és ezt mi jól használtuk ki: a 20. percben szerzett Laczkó góllal két, majd a 24. percben lőtt Rósa találattal három gólosra nőtt az előnyünk. Több szép támadást is vezettünk az első 45 percben, de a Felcsút továbbra is veszélyesen kontrázott, de Kemenes védéseinek köszönhetően nem csökkent az előnyünk.
A második játékrészben mindkét gárda szakvezetője többet cserélt, ez inkább a mi csapatunk játékában hozott visszaesést. A támadásvezetés a fordulás után a vendégeknek ment jobban, a másodosztályban szereplő Felcsút sorra dolgozta ki a kontrákat, de a vendégek a legjobb lehetőségeket is elpackázták. A hajrában aztán újra veszélyeztettünk, elsősorban a több remek szólót is bemutató Bartha révén, aki egy ilyen után jól tálalt Béress elé, aki beállította az 5-1-es végeredményt.
Ha az ősz során hasonlóan jól használnánk ki lehetőségeinket, mint most, akkor kevesebb gondunk lenne, a csapat védekezésén azonban továbbra is sokat kell javítani. Győzelmünk nem forgott veszélyben, de a végeredmény Kemenes bravúrjainak és a felcsúti támadóknak "köszönhetőn" nem lett szorosabb.
A találkozón négy hónap után lépett újra pályára a Fradi-mezében Sorin Botis, akit nagy tapssal köszöntöttek drukkereink.