Gellei Imre több játékosára sem számíthatott a zárómeccsen, amelyen így kezdtünk: Kemenes-Balog, Budovinszky, Botis, Leo-Bognár, Lazic, Lipcsei-Takács, Laczkó-Bajevski. Irreális talajon kezdődött a mérkőzés, amelyen mi alkalmazkodtunk jobban a körülményekhez.
A 14. percben Lipcsei beadása Bajevski elé pattant, aki egy szép csel után megszerezte a vezetést (0-1).

Ezt követően is uraltuk a játékot, a párharcokat általában mi nyertük meg, így nem forgott veszélyben vezetésünk. Sőt, a 38. percben Balog előtt adódott gólszerzési lehetőség, ám 13 méteres lövését védte Takács. A hazai kapus öt perccel később Lazic lapos löketét is hárította.

A fordulás után is mi kezdtünk aktívabban, sőt majdnem megdupláztuk előnyünket: Laczkó szép cselekkel ment el a baloldalon, de pontos beadását Bajevski elvétette. Röviddel ezután a macedón támadó keményen belőtt labdáját védte a hazai kapus.

Az utolsó félórában a hazaiak átvették a játék irányítását, de sokáig csak kisebb lehetőségekig jutottak. A 88. percben aztán Horváth beadását Bagoly csúsztatta a bal alsó sarokba, és ezzel kialakult az 1-1-es végeredmény. Előnyünk három pont a Tatabánya előtt, ám amennyiben a Csőszer szombaton legyőzi a Honvédot, megszerzi az ötödik helyet.